Burgonyatermesztés intenzíven: Sárgát, vagy pirosat?

Hektáronként csaknem 50 tonnás hozamot is elér Polgár Ákos kónyi gazda a désirée burgonyafajtával. A nagy termés titka a növénytáplálás és az öntözés – mikor és hogyan kapja a vizet a növény. A szép eredménynek ára is van, hektáronként csaknem kétmilliós a ráfordítás, de így is megéri.

„Csodálatosan virágzik a burgonyám, olyan szép, hogy fotókat is készítettem róla, és küldtem az ismerősöknek” – ezzel a leplezetlen büszkeséggel mutatja a gazda június derekán a désirée rózsaszín és a verdi hófehér virágát. Idén 24 hektáron termeszt áruburgonyát. A terület nagy részét a klasszikus désirée uralja, a gazda az egyik termesztő kolléga tanácsára néhány hektáron próbálja ki az új, sárga héjú, hasábburgonyának való verdit.

Az eladhatósághoz számít a hasznosítási irány, hogy sütni, főzni vagy csipsznek való a fajta, és még mindig fontos a színe is, hogy sárgát vagy pirosat szeretne a fogyasztó. Polgár Ákos azonban azt tapasztalja, hogy lassan vége „színfóbiának”. Kialakult az a vásárlói kör, amely már nem szín, hanem íz és felhasználási cél szerint választ. Azaz az új generáció már nem ragaszkodik a piros héjú fajtákhoz, veszi a sárgát is.

A fajtaválasztáskor a gazda azért tartott ki a désirée mellett, mert vannak ugyan nagyobb hozamú fajták, azokkal nagyobb a kockázat is. A désirée átlagos körülmények között elvisel szinte minden stresszt. Bevált, megbízható fajta: ha a gazda a technológiát betartva mindent jól csinál, öntözéssel hektáronként 45-50 tonnás hozamot is el tud érni.

Kónyban idén is szép a burgonya, pedig az indulás nehéz volt az aszályos hidegben. Polgár Ákos ezért a szokásosnál kicsit később, április 15-e után ültette a burgonyát – egy menetben, bakhátazva. Júniusban azután megnyíltak az égi csapok. „A múlt csütörtök óta 30 milliméter esett, de nem panaszkodom” – mondja a gazda. Ez a mennyiség jókor és jól, jég és felhőszakadás nélkül érkezett. De az ország másik szegletén, Szentes környékén volt 190 milliméter is. Ott meleg vizes tócsákban állt a kukorica a hirtelen jött nyári forróságban…

De hiába esett Győr-Moson-Sopron megyében május-júniusban 40-50 milliméter eső, Medárd után is öntözi, és lombtrágyával táplálja a burgonyát a modern technológiai megoldásokra fogékony gazda. Igyekszik a többi kapáskultúránál is a várható kánikulák előtt feltölteni a talaj vízkészletét. Mégsem mikroszórófejjel öntöz, a tapasztalatai alapján a krumpliban nem vált be ez a vízpótlási módszer. A nedves mikrokörnyezetben ugyanis sokféle – főleg gombás – betegséget kaphat a növény. Ehelyett inkább konzolos, lineár- vagy dobos gépekkel szórófejes öntözést ajánl. Ő négy dobos gépel öntöz, és már folyamatban van a konzolfejlesztés is. Éppen kapóra jön tehát hozzá a lapzártánk után meghirdetendő pályázat (lásd keretes írásunk).

A szakmában már itthon is evidencia, hogy az öntözés a sikeres burgonyatermesztés alapja. Ebben segít az agrártárca már megkezdett öntözésfejlesztési programja. „Mi sem vagyunk rosszabbak, mint a hollandok, csak ott magasabb a technológiai koncentráció, talán ezért tudják olcsóban megcsinálni” – summázza a külföldi tanulmányútja tapasztalatait Polgár Ákos.

A burgonyát csak nappal öntözi, mert az éjszakai vízpótlással is nő a fertőzések kockázata. Kóny szeles vidék, a dobos öntözésnél ezért a széljárást is számításba kell venni. Egy kihúzással hektáronként 25-30 millimétert tud kiöntözni egy dobos rendszerű gép. Kis szerencsével egy területet heti kétszer is megöntözhet, a hét elején és végén.

Az önköltség magasabb lesz, mint az átlagos években: hektárátlagban mintegy 120-150 ezer forint egy öntözés költsége a vízhiányos időszakra érvényes járulékkedvezménnyel. A teljes szezonra számolva így az öntözött burgonya önköltsége a tápanyag-utánpótlással, fejtrágyázással csaknem 2 millió forint hektáronként. Ebből csak a szaporítóanyag mintegy 0,8 millió forint volt egy hektárra számítva.

Aki régóta krumplizik, tudja, hogy időben meg kell vásárolni a szaporítóanyagot. Polgár Ákos is – jó megérzéssel – még tavaly megvette. A legjobbkor, mert a koronavírus-járvány miatt idén tavasszal leálltak a szállítók, nem hozták be időben a vetőburgonyát. Az ültetéskor hiányzó szaporítóanyag és a vetéskori fagyok miatt az elemzők már borítékolják, hogy kevés és drága lesz a hazai zöldség, a burgonya is.

Meglepetések helyet a kónyi gazda a bevált értékesítési csatornáira épít. „Ha kész a burgonya, betakarítás után csomagolom, és jönnek érte a vevők” – árulja el a műhelyfogásokat. A csomagolás azt jelenti, hogy 5-10-15 kilós hálóba szereli ki a gumókat, nem zacskóba, mert nem mossa meg. A mosott, zacskós burgonya ugyan mutatós a hipermarketben, de addig – mint fogalmaz – „reménytelen” tárolni, kezelni, zacskózva ugyanis hamar tönkremegy. Kamiontételben ki is szállítja a nagy vevőinek a burgonyát, igyekszik rugalmasan kezelni ez értékesítést.

„Ősszel biztosan lesz további zöldségáremelés, de én akár kilónként 200 forint helyett odaviszem zsákban a feléért, és garanciát vállalok a minőségéért. Nyomon követhetők a növényvédelmi kezelések, meg is lehet vizsgálni” – így ajánlja a portékát a gazda nepperkedés helyett.

Látja a piac másik oldalát is, amikor nincs a családnak pénze, hogy megvegye a zöldséget, gyümölcsöt. Ezért sem érti, miért került a városi zöldmozgalmak célkeresztjébe a minden környezetkárosításért, a méhek pusztulásáért bűnbaknak kikiáltott „nagyüzemi gazdálkodás”. Pedig az itthoni nagyüzemi gazdálkodás húsz éve visszaszorulóban van, vagy stagnál. „Amikor én is együtt dolgozom hat méhésszel, vetek facéliát, jól megvagyunk. Sok helyen segítene, ha így együttműködnének” – ajánlja a bevált modellt.

Mint megtudjuk, Polgár Ákos a környékbeli fiatal gazdákkal összefogva termelői csoportot szeretne létrehozni, ehhez hűtőházat építeni. Szerencséjére nemrég írták ki a gyümölcstárolók építésére a támogatási pályázatot, amelybe a hűtőház is belefér. „Minden normális gondolkodású gazda látja, hogy azon múlik a jövő, hogy sikerül-e összefognunk, és talpon maradnunk” – jelenti ki.

Pörkölthöz magyar hagyma kell
A kónyi gazdaság másik fő terméke az áttelelő vöröshagyma, amely ugyancsak megszépült az öntözéstől és a júniusi esőktől. Egyéves, magról vetett makói hagymát is termeszt a gazda a holland fajták mellett, idén összesen 9 hektáron, ami bizony nagy visszalépés a 2011-es 50 hektárhoz képest. Polgár Ákos azt tapasztalta ugyanis, hogy ha csak a közvetlen költségeket és a piaci árat nézzük, akkor a magyar fajtát nem érné meg termeszteni. Nagyobb azonban a szárazanyag-tartalma, és jobb az íze a hollandokénál. „Ha ezt is nézem, akkor a makói is megéri, mert pörköltet nem lehet íztelen olasz, holland hagymából készíteni” – értékeli a fajtaportfólióját a gazda. Pörkölthöz ugyanis magyar hagyma kell.

Facebook Comments