Grillszezonban is: bárhol, bármikor, baromfit

 

Közös kampánnyal népszerűsíti a csirke-, pulyka-, kacsa- és libahús fogyasztását az idei grillszezonban az Agrármarketing Centrum (AMC) az Agrárminisztérium (AM) és a Baromfi Termék Tanács (BTT). A Narmafa Túristaházban tartott kampányindító sajtótájékoztatón azonban az ágazat helyzetébe is bepillantást kaphattunk.

A hazai baromfiágazat a magyar állattenyésztés legnagyobb, folyamatosan fejlődő ágazata, jelentősége a hazai fogyasztók ellátása és az export szempontjából is kiemelkedő. Az ágazat kibocsátása 2020-ban 294,1 milliárd forint volt, amely a mezőgazdaság kibocsátásának 10%-át tette ki. A hazai baromfiágazat európai szinten is kifejezetten sokszínű, a csirke mellett a pulyka, a kacsa, a liba és valamennyi hasznosítási típus megtalálható.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy ebben a meleg időben a könnyebben fogyasztható, egészséges ételek kerültek előtérbe. Ebben nagy szerepet játszik a baromfi, éppen ezért a kampány felhívja a magyar fogyasztók figyelmét a baromfihús fogyasztására. Jelenleg Magyarországon a hazai hústermelés felét a baromfiágazat adja, amely a harmadik legnagyobb exportcikkünk, legalább 150 százalékban önellátóak vagyunk. Hazánkban jelenleg 2600 baromfitartó gazdaságot és több mint 100 feldolgozó vállalkozást tartunk számon. Az államtitkár azt is hangsúlyozta, hogy a fenntartható húsfogyasztás, az egészséges táplálkozáshoz is fontos. Ehhez a magyar állattenyésztés és mezőgazdaság képes kiváló minőségben ételt tenni az asztalra.

Ondré Péter, az AMC ügyvezetője arról számolt be, hogy az AMC az idén is folytatja a baromfihúsfogyasztást ösztönző kampánysorozatát – a nyáron a grillezés lesz a fókuszban. A kampány során szakmai és életmódmagazinokban, azok nyomtatott és online felületein receptes videókkal, hirdetésekkel és ismeretterjesztő cikkekkel, receptekkel, valamint rádiós és közterületi felületeken népszerűsítik a csirke-, pulyka-, kacsa- és libahús fogyasztását.

Abban, hogy az elmúlt 10 évben a hazai agrár-élelmiszeripar stabilan, lendületesen fejlődött, az ügyvezető szerint az egyik „motor” a hazai baromfiszektor volt. Az ágazat termelési értéke már a legnagyobb kibocsájtásra képes állattenyésztési ágazattá vált. Körülbelül 700 ezer tonna terméket állít elő évente, ebből 400 ezer tonnát itthon fogyasztunk el, 300 ezer tonna az export.

Ondré Péter azzal érvelt, hogy aki hazai baromfi terméket választ, az minden állategészségügyi, állatjóléti, élelmiszerbiztonsági feltételnek megfelelő terméket vesz le a polcról. Ezért érdemes a hazai baromfitermékeket választani.

De azt sem szabad véka alá rejteni, hogy ez az ágazat is folyamatosan küzd a kihívásokkal. Az elmúlt másfél járványév is komoly fejtörést okozott a baromfiágazatban. Leállt a vendéglátás: a „horeka-szektor”, a közétkeztetés, ami nagy kihívást okozott. A madárinfluenza-fertőzés miatt évek óta hullámvasúton van az ágazatot. Legutóbb a világméretű takarmányár-növekedés jelent plusz terhelést, „árprést” a termelőknek. A fogyasztás élénkítésével ezen is segíteni kívánnak a kampánnyal. Hab a tortán, hogy a nyáron a baromfihús fogyasztás egyik élvezetesebb módja, a barátokkal, a családdal a közös grillezés. Ennél nagyobb nyári gasztronómiai kalandot – Ondré Péter szerint – nem lehetne találni. Hab a tortán, hogy a baromfihús így gyorsan és kényelmesen lehet elkészíteni. Az AMC ügyvezetője végül egy kedves gesztussal köszönte meg a terméktanácsot képviselő Dr. Csorbai Attilának az ágazat helytállását a viszontagságos járványévben. „Köszönöm elnök úrnak, hogy ez a szektor az elmúlt másfél évben is el tudta látni a magyar családokat élelmiszerrel, és minden kihívás ellenére helyt állt” – mondta Ondré Péter.

Csorbai Attila, a BTT elnök-igazgatója, a terméktanács tagsága nevében, amely a hazai termelés 95 %-át adja, köszönte meg a kedves szavakat és röviden bemutatta a legnagyobb termelési értéket előállító hazai állattenyésztési ágazat helyzetét, különlegességét. Az EU-ban ugyanis csak néhány országban dolgoznak fel például libát. Hazánk a hízottlibamáj-előállításban az EU-ban az egyedüli, a világ legnagyobb termelőjének számít.  Itthon a koronavírus járványban tovább nőtt, az addigi évi 29,2 kilogrammról 33,46 kg-ra az egy lakosra számított baromfihús-fogyasztás. A legnagyobb mértékben a csirkefogyasztás bővült. Jelenleg azonban a 30-40%-os takarmánydrágulás jelenti a termelőknek a legnagyobb kihívást, amit az elnök szerint semmi sem indokolt. Pedig az élőállat-előállítás kétharmadát kitevő legnagyobb költség. Csorbai Attila megfontolandónak tartaná ezért a takarmányalapanyagok kivitelének – az építőiparhoz hasonló szabályozását (megadóztatását).

Azt is megjegyezte a terméktanács elnök-igazgatója, hogy az EU-ban egyre nagyobb hangot kapnak azok a politikai erők, amelyek – mint modta – „az abnormális dolgokat megpróbálják normalizálni, és a normálisakat abnormalizálni”. Ezzel utalt az Európai Parlementben megerősödött „zöld”, fenntarthatósági szemléletre. Úgy tapasztalja ugyanis, hogy az állati termékpályák „céltáblái ezeknek az erőknek”. „Sértő, félrevezető és szakmailag helytelen és félrevezető állításokat fogalmaznak meg és olyan intézkedéseket szorgalmaznak. amelyek hátrányosak az állattenyésztésnek, korlátozhatják a fogyasztók termékválasztását is” – summázta a véleményét Csorbai Attila. Pedig szerinte a baromfihús a környezeti terhelést, fenntarthatóságot tekintve az egyik legkedvezőbb, a legkisebb környezetterheléssel állít elő jó minőségű, biztonságosan fogyasztható termékeket.

 

Facebook Comments