Idénymunkás kerestetik!

Hol találunk munkaerőt a zöldség- és a gyümölcsszedésre? Iskolaszövetkezetnél vagy munkaerő-kölcsönzőnél érdeklődjünk? Nem reménytelen, de minden opciónak van előnye és hátránya is. Utánajártunk, hogyan toborozzunk dolgozókat a földekre.

Kukoricacímerezésre, zöldség-, gyümölcsszedésre és logisztikai feladatokra: tárolásra, csomagolásra, szállításra keresnek nyáron a gazdaságok diákokat – ezt tapasztalja Tóth Tamara, a Job Force Iskolaszövetkezet vezetője. Elsősorban közepes és nagyobb gazdaságoknak érdemes iskolaszövetkezettel együttműködniük. Akkor éri meg, ha munkacsúcsra sok dolgozóra van szükség, vagy a cégnek nincs kapacitása a munkások keresésére, kiválasztására, a diákok mozgatására és az adminisztrációra. Az iskolaszövetkezet ugyanis ezt is vállalja. A diákmunka adózása is kedvezőbb a hagyományos munkavállalásénál: a bruttó bért mindössze a 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli, így a kereset 85 százaléka a munkavállaló zsebében landol. Idén nyáron egy óra munkával minimálisan bruttó 926, azaz nettó 787 forintot tud a diák keresni. Az ország keleti részén fizetik inkább a minimális óradíjakat, Budapesten és Nyugat-Magyarországon több mint 1000 forint a diákórabér, de 1200-1300 forintos fizetés sem ritka.

Tervezzük túl a létszámot, lesz lemorzsolódás
A körülményektől függ, mennyire nehéz diákmunkást találni. A középiskolások, egyetemisták körében nem népszerű a mezőgazdasági munka a korai kelés, a helyszínre nehézkes kijutás, az időjárási és a munkakörülmények miatt, ezért mindig van lemorzsolódás. Ha tűző napon kell szedni a gyümölcsöt, érdemes a kelleténél 40-45 százalékkal is több embert felvenni. Árnyékosabb, kellemesebb helyen, ahol könnyebb a munka, csak 10-15 százalék a lemorzsolódás.
Tóth Tamara szerint az a sikeres toborzás kulcsa, hogy kedvet csináljanak a munkához, és őszintén mondják el a nehézségeket. A diákoknak a legfőbb vonzerőt a pénz jelenti, és az, hogy a munka végén biztosan hozzájutnak.
Aki nem bízik a diákmunkában, vagy éppen az ifjak mellé kölcsönözheti is a munkaerőt (lásd top agrar 2020/ 6.). Ez a foglalkoztatási forma azonban drágább, mint a diákmunka, ugyanis munkaadói járulékot is fizet a szolgáltató a munkások után. A kölcsönzött dolgozók előnye, hogy tapasztaltak, éveket töltöttek különféle munkahelyeken, az egzisztenciájuk függ a fizetéstől. Kölcsönözni erre szakosodott szervezetektől, cégektől lehet. Hogy a diákmunkás vagy a kölcsönzött munkaerő gyorsabb és megbízhatóbb, arról megoszlik a felhasználók véleménye, mindkét konstrukcióban látni jó és rossz példákat. Sok függ az iskolaszövetkezet vagy kölcsönzőcég keresési és kiválasztási módszereitől.

Ezek a jelentős piaci szereplők
Nagyobb iskolaszövetkezet a Meló-Diák, az Eudiákok, a Multi Job, a Job Force, a Fürge Diák, a MŰISZ, a Mind-Diák és az Atlasz. A kölcsönzőcégek között ismertebb a Prohumán 2004 Kft., a WHC Kft., az Adecco Kft., a Pannonjob Kft., a Pannon-Work Zrt.

Aki itthon nem talál megfelelőt, annak megoldás lehet a szomszédos országokból – főleg Ukrajnából, Szerbiából, Romániából – idénymunkásokat hozni. Ez azonban valamivel drágább, mint a magyarországi munkaerő foglalkoztatása, mert a munkásoknak szállást is kell adni, a magyar minimálbér alatt pedig nem foglalkoztathatók.

Ha nincs kapcsolatunk korábbi brigádokkal, akkor érdemes erre szakosodott kölcsönzőcégekkel felvenni a kapcsolatot. A koronavírus-járvány után megnyíltak a határok, de Ukrajnából – a járvány előtti állapothoz képest – még nehezebb munkást behozni.

Keresd a Facebookon
Persze nem csak személyzeti szolgáltatócégeknél lehet napszámost találni, saját szakállunkra is próbálkozhatunk. Erre a leghatékonyabb a közösségi médiában hirdetni, elsősorban a Facebookon és az Instagramon. Előbbin az idénymunkára felhívó posztot írhatunk, aztán néhány ezer forintért meghirdethetjük.
A siker a célzáson múlik. Minél konkrétabban határozzuk meg, kiket keresünk, annál jobb eredményt érünk el. Például tanácsos földrajzilag behatárolt körre lőni, az adott településen és az attól meghatározott távolságban élőkre.
Térképezzük fel az adott régió legnagyobb Facebook-csoportjait, települések, diákok, álláskeresők, a mezőgazdaság iránt érdeklődők köreit. Nézzük meg, mennyi követője van az oldalnak, vagy tagja a csoportnak, mennyien lájkolnak egy-egy bejegyzést – az utóbbi szám az aktív látogatókról ad információt. Kérjük meg az oldal gazdáját (adminisztrátorát) hogy jelentesse meg a hirdetésünket, vagy kérjünk engedélyt, hogy posztolhassunk.

Hirdethetünk apróhirdetési oldalakon (például Jófogás.hu) vagy egy agrárszakportál hirdetési szekciójában is. Elvileg szóba jöhetnek a nagy állásportálok: fizikaimunka-profilú a Workania.hu, továbbá a Profession.hu, a Cvonline.hu és a Jobline.hu is. Itt kékgalléros munkákra 15-20 ezer forintért lehet hirdetést feladni. Akkor érdemes ezeken a felületeken próbálkozni, ha sok munkavállalóra van szükség.

Hogyan nézzen ki, mit írjunk bele?
Azt írjuk bele a hirdetésbe, ami egy potenciális idénymunkást érdekel: mi a pontos feladat, hány forint az órabér, mennyi időre szól a munka, mindenekelőtt pedig, hogy hol kell dolgozni. Órabérben mindig nettó összeget adjunk meg, a munkavállaló az alapján értékeli az ajánlatot. A bruttóval az a gond, hogy ugyan elsőre jobban hangzik, csalódást okoz, ha az illető átszámolja nettóra. A hirdetést feldobhatjuk olyan elemekkel, mint fizetés azonnal, fizetés naponta vagy hetente, de nyilván csak ha ez igaz. Az azonnali fizetés növeli a pályázók motivációját. Szintén vonzó elem lehet fiataloknak a jó hangulatú csapat.

Jelezzük azt is, ha alapóradíjból és teljesítménybónuszból áll össze a fizetés. Írjuk bele, ha adunk reggelit és buszos transzfert, azt is, honnan. Jelezhetünk egy-két elvárást is, amelyet fontosnak tartunk: például a jó fizikai állóképességet vagy az adott munkában szerzett korábbi tapasztalatot. Ha pollen- és porallergiásoknak nem javasolt a munka, azt is tüntessük fel. A hirdetés végén legyen ott a telefonszám, amelyen várjuk a jelentkezést. Az a tapasztalat, hogy az ímélnél hatékonyabb a telefonos kapcsolattartás.

Facebook-posztunk több embert érhet el, ha egy jó fotót is mellékelünk a szöveghez. Ez lehet a leszüretelendő zöldségről, gyümölcsről, az ültetvényről készített kép, családi gazdaságnál a családtagokat bemutató felvétel, ahogyan a terepen várják a munkásokat. Ha korábbi szüretekről tennénk ki képet, ügyeljünk arra, hogy a dolgozók ne legyenek felismerhetők, vagy írásban járuljanak hozzá a fotójuk használatához. Az EU-s adatvédelmi előírások (GDPR) ebben szigorúak, nem éri meg kockáztatni egy hirdetés miatt. Ha nincs saját fotónk, akkor kereshetünk hangulatfotót ingyenes forrásokból: a Pixabay.com vagy az Unsplash.com oldalról.

Dolgozókeresés a való életben
Persze nem csak online lehet idénymunkást találni, hanem számos offline eszközzel is. A legegyszerűbb, ha ismeretségi körünkben kérünk ajánlásokat. Ez az ajánlás szűrő is egyben, mást ajánlani ugyanis felelősség. Olyasvalakit javasolnak általában, akit alkalmasnak éreznek a munkára. Olyanok is látókörünkbe kerülhetnek, akiket netes eszközökkel nem érnénk el, ráadásul a hirdetésekhez képest sokszor olcsóbban. Szervezhetünk kisebb „versenyt” is az állandó munkatársaink között: aki a legtöbb idénymunkást hozza, jutalmat kap.
Keressük meg azokat is, akik korábban már dolgoztak nálunk. Nagyobb gazdaságokban érdemes adatbázist építeni a dolgozók elérhetőségeiről. Egy-egy szezon végén el lehet kérni a telefonszámukat, ímélcímüket, amire egy év múlva például sms-kampányt lehet építeni.

Próbálkozhatunk forgalmasabb helyeken – üzletek, piac, buszmegálló, vasútállomás, munkásbusz megállóhelye – idénymunka-hirdetéseket felragasztani. Akadnak élelmiszerboltok, ahol erre külön faliújságot alakítottak ki. Buszmegállóban már bajosabb, mert önkormányzati engedély kell hozzá. Az ötven év felettieknek ingyenes hirdetési újságban is hirdethetünk.

Érdemes az első munkanap előtt személyesen beszélni a munkavállalókkal, felmérni, mennyire gondolják komolyan, mire figyeljenek, hogyan jutnak el a termőterületre, mikor és hol áll meg a busz, milyen ruhában jöjjenek, mit ad a cég, és mit hozzanak ők magukkal – ivóvízről például a munkaadó köteles gondoskodni, de az ételről nem.

Így foglalkoztass diákot!
Iskolaszünetben a 15. életévüket betöltött diákok is dolgozhatnak, de 18 éves korig szülői hozzájárulás kell. Minden esetben írásban megkötött munkaszerződésre van szükség, amelyben meg kell határozni az alapbért, a munkakört, a munkaviszony időtartamát, a munkavégzés helyét és a napi munkaidőt. A diákok foglalkoztatásánál is érvényes a minimálbér, amely teljes munkaidő esetében havi 161 ezer forint, hetibérnél 37 020, napibérnél 7410, órabérnél 926 forint. Diákot a munkaadók iskolaszövetkezeten keresztül és egyszerűsített foglalkoztatással is alkalmazhatnak. Előbbit egy erre szakosodott és engedéllyel rendelkező diák-, iskolaszövetkezet végzi, utóbbit a vállalkozás közvetlenül is megteheti. Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai ugyanazok a diákokra, mint a felnőttekre. Előnye, hogy telefonon (185-ös zöld szám) vagy okostelefonos appal (Efo alkalmazás) is be lehet jelenteni. Egy év alatt maximum 120 napig alkalmazható ebben a formában a munkavállaló, ami nyári idénymunkára bőven elegendő. A közteher 500 forint/nap/munkavállaló, szabadság nem jár a munkavállalónak. Anyagilag a legkedvezőbb az egyszerűsített foglalkoztatás. Itt egy napra egy dolgozó után az összes közteher 500 forint a munkaadónak, a munkavállalónál pedig az 1000 forintos bruttó órabér nettóban is megmarad, ha aznap maximum 9 órát dolgozik (napi 9633 forintig érvényes a járulékmentesség, az e feletti rész adó- és járulékköteles). Diákmunkánál 15 százalékot vonnak le, tehát az 1000 forintos bruttó órabérből 850 forint marad a munkavállalónál. Itt azonban a diákszövetkezet végzi a toborzást, az adminisztrációt, a fizetést, így a szolgáltatásért díjat kér a megrendelő vállalkozótól. A legkevésbé éri meg idénymunkást hagyományos munkaviszonyba felvenni. Ebben az esetben az 1000 forintos órabér a munkaadónak 1155 forintjába kerül, a munkáshoz pedig már csak 665 forint jut el.

Karácsony Zoltán

Megjelent a top agrar magazin 2020/7. számában

Facebook Comments