Megkezdődött a 13. Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia

Összesen 26 ország 116 előadójának részvételével július 19.-én megkezdődött Budapesten a 13. Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia (ECPA). A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen július 22.-ig tartó konferencia fő témája a távérzékelés és szenzortechnika, a hazai kutatási és gyakorlati eredmények bemutatása mellett.

A digitális és a precíziós technológia tudatos használata áttörést hoz az egyénnek és az agrárágazatnak is. Ezt ismerte el a kormány, amikor 2019-ben Európában szinte elsőként hirdette meg a digitális agrástratégiát. Ezt idézte fel Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára (a nyitóképen) a 13. Európai Precíziós Gazdálkodási Konferenciát (ECPA) megnyitó előadásában hétfőn.

A magyar és az európai élelmiszergazdaságban rejlő tartalékok jobb kiaknázásában az államtitkár szerint óriási szerepe van e technológiának. A sikeres gyakorlati alkalmazása – túl azon, hogy növeli a termelés hozzáadott értékét, a termelékenységet és a versenyképességet – fontos a környezetvédelmi és klímapolitikai célok elérében. Kevés azonban az olyan technológia a mezőgazdaságban, ami ennyire igényli a gazdálkodók felkészültségét. A szükséges ismereteket tehát oktatni kell az agrár-szakképzésban és felsőoktatásban, és a technológiát, a kapcsolódó szolgáltatásokat minden gazdálkodó számára elérhetővé kell tenni. Ezt szolgálja az a 100 milliárd forint keretösszegű pályázat is, amellyel a gazdák precíziós fejlesztéseit támogatják. Mivel itthon – az államtitkár szerint – precíziósan elsősorban a 40 évnél fiatalabb, felsőfokú végzettségűek gazdálkodnak, a technológia terjedése a generációváltástól is függ. Nagy a tét, mert a precíziós gazdálkodás fenntarthatóbb, jobban megfelel az európai agráriummal szembeni társadalmi elvárásoknak.

Dr. Knáb Erzsébet, Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a globális technológiai forradalomban kitüntettt szerepe van az egyetemeknek, aktív szerepük van az innovációban. A Széchenyi Egyetem új együttműködési formákat kialakítva vállalati és intézményi partnereivel, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképes legyen.

A globális népességnövekedéssel, a klímaváltozással, a termőterület és a vízkészlet csökkenésével – és hamarosan a genetikailag módosított növények és állatok miatt – egyre fenyegetőbb kihívásokhoz kell alkalmazkodnunk. Ezt előlegezte meg Dr. Gyuricza Csaba, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora, aki szerint a hazai agrárium – a jelenlegi szerkezetében – elérte teljesítőképessége csúcsát. Átfogó fejlesztés kell tehát a további növekedéshez, amiben segíthet a robbanásszerű változásokat hozó digitalizáció.

A 21. század első évtizedeiben a hazai agrárgazdaságnak ugyanis radikálisan javítania kell a versenyképességét, a termelésbiztonságot, a fenntarthatóságot, vonzóbbá tenni a vidéki életformát, helyben tartani a lakosságot. Ehhez hat területen kell előre lépni a rektor szerint. Mindenek előtt javítani az agrárkutatást és a felsőoktatást, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó technológiákat kell alkalmazni, például fejleszteni az öntözést. Valamin el kell terjeszteni a precíziós gazdálkodást, erősíteni a horizontális és a vertikális integrációt, rendezni a birtokpolitikát és megoldani gazdálkodást a kedvezőtlen adottságú termőhelyeken. Gyuricza Csaba szerint a mezőgazdaság kibocsátása a csúcstechnológiákkal stabilan további 350-400 milliárd forinttal, 30-35%-kal növelhető, ezzel tartósan kiválthatja a jelenlegi támogatásokat.

Kovács Norbert, az állami tulajdonú Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság vezérigazgatója beszámolt a nagygazdaságban folyó precíziós kutatásokról is. A ménesbirtok tagja egyebek között a drónkoalíciónak. Mivel a jelenlegi hazai drónszabályozás nem felel meg szerinte sem a mezőgazdaság igényeinek, tesztkörnyezetet is ad a nagygazdaság a megfelelő szabályozás kialakításához szükséges kutatásoknak. Kovács Norbert arról is beszámolt, hogy egy program keretében a gazdaság – 400 kilométeres magasságból végzett – műholdas megfigyelésből adatállományt gyűjtenek későbbi elemzésekhez. Egy másik projektben pedig a trakoron lévő szenzoroktól érkező jelek alapján változó művelési mélyégű – üzemanyagtakarékos – precíziós lazítással kísérleteznek a fenntarthatóság jegyében.

 A konferencián kiosztották a Magyarország Digitális Agrárgazdaság Fejlesztéséért adott díjakat.Díjazott lett Jakab István, MAGOSZ elnöke, Magyar Országgyűlés alelnöke, dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője és Farkas László zimányi precíziós gazdálkodó is. A zimányi Farkas Kft. 2003 óta helyspecifikusan gazdálkodik: differenciált tőszámmal vet és helyspecifikusan juttatja ki a tápanyagot a saját 434 hektáron és 204 ha integrált területen. Először egy keszthelyi tanácskozáson hallott a precíziós gazdálkodásról és döntötte el, hogy ezt kell alkalmaznia a szabálytalan alakú és heterogén táblákon. Azóta a Farkas Kft. több fejlesztés tesztelésében is részt vett. Szelíd iróniával meg is jegyezte az államtitkárnak Farkas László, hogy nem csak a 40 évnél fiatalabbak, hanem az idősebbek között is jó néhányan precíziósan gazdálkodnak, fogékonyak a digitális technikákra.

Facebook Comments