„Ne a gazdák fizessék a zöldátmenet árát!” – interjú Nagy István agrárminiszterrel

A lakossággal és a gazdákkal fizettetné meg Brüsszel a zöldátmenet árát, ettől tart az agrárminiszter. Nagy István ezért heves szakmai és politikai csatára készül a jövő év elején, a magyar stratégiai terv európai bizottsági elfogadása során. A nehézségekkel küzdő sertéstartóknak jó hír, hogy a miniszter szükségesnek tartja az EU belső piacáról Magyarországra érkező hízóalapanyag szigorított ellenőrzését a minőségi hazai állomány állategészségügyi szintjének és versenyképességének megőrzése és javítása érdekében.

+ Soha nem látott nagyságú: több ezer milliárd forint pályázati forrás érkezik az agráriumba, mégsem felhőtlen az öröm. A pályázók több mint negyede vissza is adja nyertes pályázatát, mert nem tudja a támogatással sem megvalósítani. Mi erre a megoldás?

Nagy István: Összesen eddig a 2020–2021-ben támogatott beruházási projektek csak 1,5%-ában történt meg az, hogy a pályázók lemondtak a támogatásról, ugyanakkor azt valóban látni, hogy a projektek megvalósításának megkezdése több esetben csúszik, kivárás tapasztalható a gazdálkodók között. Kiemelendő azonban az is, hogy egy év alatt több mint 11 ezer kérelem érkezett a Vidékfejlesztési Program 2020–2021-ben meghirdetett beruházási felhívásaira 1,376 milliárd forint támogatási összeggel, ami jól mutatja azt, hogy a gazdálkodóknak szükségük van a pályázatokra és támogatásokra még ebben a gyorsan változó gazdasági helyzetben is. Az árnövekedéssel kapcsolatban több kormányzati elképzelés körvonalazódik, és még várhatóan ebben az évben meg is jelenik, így a beruházások megkezdése, lebonyolítása kiszámíthatóbb lesz.

+ Amúgy is nagy a bizonytalanság a gazdák körében. Csúcson az infláció, a gáz-, a műtrágya-, a takarmányár, elszállnak a költségek az állattartásban. Veszteséges a sertéstartás. Mivel vigasztalja a termelőket?

– Magyarország minden lehetséges eszközzel támogatja az állattartókat és azon belül a sertéstartókat. A hazai hústermelés több mint harmadát adó magyar sertéstartóknak és az Európai Unió ágazati szereplőinek soha nem látott nehézségekkel kell szembenézniük. Az Európai Bizottság azonban sajnálatos módon elutasította, hogy azonnali piaci védőintézkedésekre tegyen javaslatot. A segítségnyújtásra alkalmas lenne a mezőgazdasági válságokra képzett tartalék is, ezért a sertéságazat problémáinak kezelése érdekében kezdeményeztük ennek a válságalapnak a felhasználását.
A bizottság ennek megnyitására sem tett javaslatot. A rendelkezésre álló agrárpolitikai eszköztár a termelői, feldolgozói oldalnak tud segítséget nyújtani a hatékonyságot és versenyképességét erősítő és az időjárási szélsőségeket mérséklő fejlesztéseikben.

Emellett a jövedelempótló agrártámogatások biztonsági hálót, termelés- és jövedelembiztonságot nyújtanak a gazdálkodóknak. A Magyar Kormány a lehető legmagasabb társfinanszírozási arányt biztosítja a 2021 és 2027 közötti években a KAP II. pillérét alkotó Vidékfejlesztési Programhoz, azaz a következő hét évben 4265 milliárd forintot fordít a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére. Mindemellett az Agrárminisztérium Európa egyik legfejlettebb, négypilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerét működteti. Az EU-ban elsőként Magyarországon tudott elindulni 2021-ben a krízisbiztosítási rendszer (IV. pillér). Ez a kockázatkezelési eszköz a kedvezőtlen időjárási tényezőkön túl olyan termelési kockázatok kezelésére is alkalmas, mint az állat- és növénybetegségek, a piaci árak csökkenése, a piacvesztés, az árfolyamváltozások, vagy a termelés során felmerülő költségek növekedése. A gazdálkodók pénzügyi stabilitásához és likviditásához járul hozzá, hogy ebben az évben is sikerült elérnünk az Európai Bizottságnál, hogy emelt előlegfizetés váljon lehetővé. Emellett nemzeti
forrásból is segítjük az állattenyésztő gazdaságokat. A magas takarmányárak kompenzálására 4,4 milliárd forint többletforrást biztosítottunk az állattenyésztési ágazat részére. Jelenleg kidolgozás alatt áll egy, kifejezetten a legnehezebb helyzetben lévő állattenyésztési ágazat, a sertéságazat részére biztosított kamat- és költségmentes hitelprogram. Az Agrárminisztérium folyamatosan vizsgálja az állattenyésztő ágazatok további támogatásának lehetőségét. Az idei rendkívül aszályos időjárás, a jelentős terméskiesés és a piaci helyzet ellenére a hazai igények kielégítésére elég takarmánykukoricával rendelkezik Magyarország. A kialakult helyzet kezelése és a hazai
állattartók takarmányozási igényeinek biztosítása érdekében készek vagyunk bevezetni a takarmányozáshoz szükséges alapvető termények exportjának előzetes kiviteli regisztrációját előíró szabályozást.

+ És a termőföldtől az asztalig (Farm to fork) stratégia európai parlamenti megszavazása után mire számítsanak, ami még nagyobb terhet, költségeket, áldozatokat, de kisebb hozamot és bevételt jelent majd a hazai gazdáknak is?

– Az Európai Bizottság 2020 májusában terjesztette elő A „Termőföldtől az asztalig” stratégiát, amely az Európai Zöld Megállapodás egyik fő intézkedése. A megfogalmazott célokkal kapcsolatban az álláspontunk egyértelmű: a teremtett világunk megóvása mellett a gazdák versenyképességét is meg kell őriznünk. Az új Közös Agrárpolitikával bevezetésre kerülő zöldkövetelmények végrehajtásával a mezőgazdaság megfelelő mértékben járul hozzá a zöldátmenethez. A Zöld Megállapodásban foglalt célok kötelező, számszerű és azonnali előírásával azonban az Európai Bizottság nem csak felrúgná a KAP-reformról elért politikai megállapodásban foglaltakat, de a mezőgazdasági termelés csökkenését is előidézné. Az elmúlt időszakban több olyan nem hivatalos hatástanulmány is napvilágot látott, amely megerősíti, hogy a stratégiák végrehajtása súlyos gazdasági következményekkel járna: a termelés csökkenéséhez, az élelmiszerárak drasztikus emelkedéséhez vezetne. Ezzel pedig a zöld átmenet árát a lakossággal és a gazdákkal fizettetné meg Brüsszel.

+ Az Európai Bizottsághoz – ugyancsak a fenntarthatósági elvárásaihoz igazodva – jövőre be kell adni és el kell fogadtatni a nemzeti Stratégiai tervet is. Körvonalazódik már, hogy milyen vállalás lesz a magyar tervben, miben illeszkedik, miben nem a 2023-as új KAP-hoz?

– 2021. december 31-éig kell benyújtani az Európai Bizottság felé a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervünket, amely magában foglalja a támogatáspolitikai intézkedéseinket és azok
indokolását. Ezzel még nem ért véget a munkánk, hiszen a KAP-Stratégiai Tervünket nem elég benyújtanunk, a Bizottságnak el is kell fogadnia, ezért a jövő év elején komoly szakmai és politikai csatára készülünk. Miközben már elő kell készítenünk az új támogatások hazai jogszabályi hátterét, intézményrendszerét és végül, de közel sem utolsó sorban fel kell készítenünk a gazdálkodóinkat a várható változásokra.

+ Azért is jó lenne vonzó jövőképet festeni, mert félő a mezőgazdaságot a klímaváltozás okaként beállító „sötétzöld” propaganda miatt ismét elakad az amúgy is lassú generációváltás. Ezt hogyan orvosolja a tárca még ősszel beterjesztendő birtokátadási törvényjavaslat-csomagja?

– Sokszor találkozunk azzal a kritikával, hogy a mezőgazdaság környezeti lábnyoma jelentős, hiszen az élelmiszer-előállítás minden fázisában üvegházhatású gázok kerülnek a levegőbe. Ennek csökkentése azonban olyan feladat, amely különböző termesztéstechnológiai eljárásokkal, folyamatos technológiai fejlődéssel érhető el. Ezekben az újító feladatokban nagy szerepük van a digitális világban jártas fiataloknak, a jövő generációjának. Hazánkban és az Európai Unióban fontossá vált a mezőgazdasági generációs megújulás kérdése, a gazdaságátadás lehetőségeinek megteremtése. A hazai mezőgazdaság történelmi sajátosságainak eredményeként a rendszerváltáskor indult gazdaságok alapítóinak generációja nagyrészt most éri el azt az életkort, amikor természetes módon felmerül a gazdaság átadása a fiataloknak, például az egyéni gazdaságok esetében elmondható, hogy az irányítók 60%-a meghaladta az 55 évet. Szerencsés esetben az átadás családon belül történik meg, ugyanis az agrárium fiatal termelőinek mintegy 90%-a elsősorban gazdaságot vesz át. A sikeres nemzedékváltás jelentős részben a gazdaságok minél hatékonyabb átadásán múlik, de sem a családon belüli, sem a családon kívüli nemzedékváltásnak nincsenek meg a hazai hagyományai, bejáratott rendje. Mindezek miatt fontos az állami beavatkozás, mivel kizárólag folyamatos generációs megújulás mellett biztosítható az agrár- és élelmiszergazdaság működőképessége.

+ Mit tartalmaz a tervezet, hogyan, miben könnyíti a folyamatot?

– Ez egy új lehetőség, amely a felek (gazdaságátadó és gazdaságátvevő, valamint családtagok) megegyezésén alapul. A lényege, hogy a teljes gazdaság átadható az új szerződéstípusban, a gazdaságátadási szerződésben, amely kiváltja a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek, egyéb ingatanok ingatlan-nyilvántartásban történő átírását, a gépek, felszerelések, termények, jószágok átruházását, a különböző (beszállítói, termékértékesítési, vállalkozási) szerződésekben foglalt és a különböző támogatásokhoz kapcsolódó kötelezettségek átvállalását, a jogutódlást és a hatósági engedélyek módosítását. Fontos, hogy ha valaki nem vállalja e feltételeket, akkor a hatályos szabályok szerint továbbra is átadhatja a gazdaságát. Fontos kiemelni, hogy egyszerűbbé és még kedvezőbbé vált 2021-től az őstermelők adózása, megerősítettük a családi gazdaságokat. Az ágazat fiatalításához nélkülözhetetlen a versenyképes, kiszámítható jövedelem biztosítása. Ezért is fontos, hogy a közvetlen támogatások, a nemzeti támogatások és a terület- és állatalapú vidékfejlesztési támogatások évről évre termelés és jövedelembiztonságot nyújtanak a gazdálkodóknak. A fiatal gazdálkodók többlet területalapú támogatásban részesülnek, ami közvetlenül is ösztönzi az ágazat fiatalodását.

+ Hogyan ösztönzik az idős gazdákat, hogy belevágjanak az átadásba, legalább végrendeletet készítsenek, és ne az öröklés oldja meg?

– Az új szerződés mellett kiemelt szerepet szánunk a támogatásoknak annak érdekében, hogy a gazdálkodók még életükben átadják a gazdaságot. Terveink szerint a következő programozási időszakban gazdaságátadás címen vissza nem térítendő támogatás is pályázható, amelynek célja, hogy a nyugdíjkorhatárhoz közel álló gazdálkodók üzemeit fiatalabb gazdálkodók vegyék át, ezzel tovább segítve a generációs megújulást. Szintén tervezzük, hogy az ilyen és ehhez hasonló gazdaságátadásban résztvevők különböző, például beruházási többlettámogatásban részesülhessenek.

© Dr. Nagy István

+ Úgy hallom, a tárca azt szeretné, egyben tartani, azaz hogy csak egy gyerek vigye tovább a gazdaságot, ne aprózódjanak tovább a birtokok. Hogyan, miből tudja majd kifizetni a fiatal gazda a testvéreit? Lesz-e kedvezményes hitel?

– A gazdaságátadási szerződés rugalmas lehetőséget biztosít arra, hogy a családon belüli élethelyzetekhez alkalmazkodva tudják a felek kialakítani, milyen módon téríti meg az átvevő a gazdaság értékét a szülőknek, testvéreknek. Vegyíthetőek az adásvételi, az ajándékozási, a tartási és az életjáradéki elemek. Ezentúl az átadó is dönthet úgy, hogy a földek vagy azok egy részének tulajdonjogát megtartja magának, és azokat a többi gyerek örökli majd, és az átvevő testvér pedig nekik fogja a használat ellenértékét (haszonbért) később fizetni. Jelenleg azon dolgozunk, milyen pénzügyi-finanszírozási konstrukciók állíthatók az új szabályozás mellé ösztönzőként és segítségként. Elsődleges célunk, hogy a Közös Agrárpolitika 2023-tól induló ciklusába gazdaságátadási támogatást biztosíthassunk az érintettek számára, ennek részletszabályait azonban az uniós egyeztetéseket követően tudjuk lefektetni.

+ Kinek adja át a gazdaságát az, akinek nincs gyermeke, vagy nem akar gazdálkodni? A szentesi gazdaköri elnök szerint egy birtokalapot kellene létrehozni, amelybe beadhatnák, cserébe havi járandóságot, „nyugdíjat” kaphatnának. Az a fiatal pedig, akinek nincs kitől átvenni, új gazdaságot indítana, ezekből választhatna, akár az elővásárlási, előbérleti szabályokat kikerülve. Jó ötlet?

– Felméréseink szerint a fiatalok mintegy 90%-a működő gazdaságot vesz át, azoknak jó része családon belül történik, és ez is a családok összetartását mutatja. Az agrárium generációs megújulásának első lépéseként ennek jegyében tavaly megalkottuk a családi gazdaságokról szóló törvényt, amely szabályozza az őstermelőket, az őstermelők családi gazdaságát és a családi mezőgazdasági társaságot. Idén előterjesztjük az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényjavaslatot, amely a hozzátartozók közötti átadás adminisztrációs terheit csökkenti. Ezzel párhuzamosan zajlik a KAP-stratégiai tervezésen belül a generációváltást, a gazdaságátadást és a fiatal gazdákat célzó támogatások kidolgozása. A jövő évtől tervezzük, hogy foglalkozzunk azzal a problémával is, amikor nem megoldható a családon belüli átadás, mert nincs, aki átvegye a gazdaságot, illetve nincs a családban gazdaság, amit a gazdálkodás iránt érdeklődő fiatal átvehetne.

+ A válságát élő sertéstartást mindenképpen vonzóbbá teszi, hogy megállapodott a legnagyobb német diszkontlánccal, amely innentől csak magyar frisshúst árul. A többi lánc is csatlakozik?

– A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által 2020-ban is elvégzett, a magyar termék arányára vonatkozó polcfelmérés eredményei több kiskereskedelmi láncot is érzékenyen érintettek, egyeztetések és együtt gondolkodások kezdődtek. Azt tapasztaljuk, hogy a láncok is felismerték a hazai termékek értékesítésének, ennek reklámozásának jelentőségét, és keresik a lehetőségeket.

+ A bejelentéskor említette, hogy a külföldről érkező húst és készítményeket viszont már beérkezésnél szigorúbban ellenőrzi a magyar hatóság. Nem lesz kettős mérce?

– A Magyarországon forgalomba hozott termékekre a szabályozás egységes, függetlenül attól, hogy hazai vagy külföldi gyártóhoz kapcsolódik az adott termék, így a Hatóság is azonos módon jár el. A sokat emlegetett kettős minőség a gyártók tevékenységével kapcsolatban képezte vizsgálat tárgyát – nem a hatósági ellenőrzéssel. Amit a hatóság tehet a magyar gazdák érdekében, az az élő állatok (pl.hízóalapanyag) behozatalára vonatkozó állategészségügyi feltételek szigorítása. Ez azonban az EU-ban csak akkor lehetséges, ha a saját sertésállományaink állategészségügyi státusza magasabb, mint a származási országé. Épp ezért Magyarországon 2014 januárjától folyamatosan folyik az állományok sertésreprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájától (PRRS) való mentesítése. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a PRRS-vírussal való befertőződések szinte kivétel nélkül a külföldről érkező fertőzött hízóalapanyagra vezethetők vissza. Az EU belső piacáról Magyarországra érkező hízóalapanyag szigorított ellenőrzése a minőségi hazai állomány állategészségügyi szintjének és versenyképességének megőrzése és javítása érdekében szükséges.

+ Csak kérdés, lesz-e elég hazai hús a láncoknak, ha tovább fogy az állomány, mert a húsipar is bajban van. A németországi asp-től EU-ban rekedt exportkészletek nyomják az árakat, a költségek is elszálltak, ráadásul a legnagyobb hazai vágóhíd, a kiskunfélegyházi működése is bizonytalan. Az olasz–magyar állampolgár tulajdonos és fia ellen költségvetési csalás gyanújával indított eljárás évek óta húzódik. Bár október 15-én a hatóság feloldotta a lakhelyelhagyási korlátozást, levette róla a jeladót, így a spanyol cégéhez távozhatott, de a beszállítók attól tartanak, hogy leáll, új tulajdonoshoz kerül a Hungary Meat. Nem szeretné nemzeti, akár termelői tulajdonba juttatni?

-A hazai húsipar nem egyetlen vállalkozásból áll. A húsfeldolgozás meghatározó alágazat az élelmiszeriparon belül. Az ide sorolt három részterület több mint 400 db. céget foglal magába, a foglalkoztatottak száma pedig meghaladja a 22 ezret. A vállalatok száma és a dolgozóké csökkent az utóbbi években, viszont az alágazat tevékenysége eredményesebb lett, az aggregált árbevétel megközelíti az 1000 milliárd forintot, ami közel 20%-os növekedés az elmúlt öt év viszonylatában. Az eredményesség is nőtt, az aktivált beruházások értéke megháromszorozódott, a megítélt támogatások folyósítása révén ebben további növekedés várható. Amit egyértelműen tenni tudunk a húsiparért, az az, hogy támogatjuk. A korábbi (2014-2020-as) támogatási időszakban a teljes élelmiszeripar több mint 460 milliárd forintot kapott, amelyből a 101-es TEÁOR-hoz – 33 szakágazatból 3 szakágazat tartozik ide – 88,6 milliárd forint köthető, a teljes ipari támogatás közel 20%-a. A húsipar hazai és EU-s forrásból egyaránt tudott részesülni. A 2021–2027-es időszakban már két felhívás is megjelent az élelmiszeripar számára 250 milliárd forint keretösszeggel, ahol a húsipar minden vállalata eredményesen pályázhat. Emellett az alapanyag-előállításhoz elengedhetetlen a takarmánygyártás fejlesztése is, egy 50 milliárdos keretösszegű felhívás formájában került meghirdetésre idén a szereplőknek.

Az interjú a top agrar magazin 2021/11. számában jelent meg.

Facebook Comments