Orosz–ukrán háború: az agráriumot is letarolja?

Az új nyugati szankciók – az olajtól a fémeken át a búzáig – súlyosan alááshatják Oroszország nyugati exportját. Ráadásul több bankot is kizártak a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből, ami csapás az orosz gazdaságra. Halmai Péter professzort, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanárát kérdeztük a háború (agrár)gazdasági hatásairól.

Több termékcsoport, az energia is mentességet kapott a szankciók alól, ennek ellenére valószínű fennakadás. Súlyos zavarok léphetnek fel az európai energiaszállításokban, napokra-hetekre is leállhatnak a szállítások a fizetési tranzakciók körüli bizonytalanságok miatt.

Oroszország a világ legnagyobb gabona- és műtrágyaexportőre, a globális alapanyag-termelés hatodát képviseli. A világ olajtermelésének a tizedét és az európai gázfelhasználás negyven százalékát adja. Jelentős a palládium- és a nikkelkivitele, szénből és acélból a világ harmadik, a faáruból pedig az ötödik legnagyobb exportőre. Még nem volt példa a nemzetközi kereskedelem ekkora szereplője elleni szankciókra. E korlátozások hatásai így rendkívüli mértékűek lehetnek. A Nyugat felé irányuló orosz árukivitel napokra vagy hetekre is elakadhat vagy teljesen leállhat, amíg a szankciók alóli mentességek esetében új megoldásokat találnak. Az orosz VTB az eddig legnagyobb bank, amelyet valaha szankcionáltak. Ugyanakkor nemcsak Oroszország, hanem az agresszió áldozata, Ukrajna is érintett, s azzá válhat Belarusz is, a Kirovec traktorok gyártója.

Még nem látható át, hogy az orosz támadás és az emiatt elrendelt szankciók sokkja miként hat majd a világgazdaságra, de ebben döntő lesz a háború dinamikája. Valószínűleg tovább csökkennek majd a részvényárfolyamok, és az olajár tartósan túllépheti a hordónkénti 100 dollárt. Tovább emelkedhetnek a nyersanyag- és élelmiszerárak is, hiszen Oroszország és Ukrajna jelentős exportőr a világpiacon. A bizonytalanság miatt drágább lehet az arany, és nőhet a „menedékpénzek”, például a svájci frank árfolyama is.

A hazai exportőr vállalatoknak a fő kockázat, hogy mennyire lesznek képesek biztosítani az áruellátást az érintett országokban, az áruk ellenértékét hogyan kapják meg, ha összeomlik a rubel vagy a hrivnya. Új kockázati tényezők is jelentkeznek a covidválság és az inputanyagok árrobbanása után. A hazai agrárpiacokra a háborús események elsősorban közvetett, ám jelentős hatást gyakorolnak. Oroszország a világ búzaexportjának mintegy 20 százalékát, Ukrajna a 10 százalékát adja. Már láthatjuk is, hogy a katonai konfliktus fizikai áruhiányhoz és az árak további növekedéséhez is vezet a világpiacon. Súlyos logisztikai nehézségekre is számíthatunk például a Fekete-tenger térségében.

Lényegesek az inputanyagok piacát érintő hatások is. A közelmúltban Oroszország két hónapra megtiltotta a fontos műtrágya-alapanyag, az ammónium-nitrát exportját, ami tovább növelheti a mezőgazdasági termelők költségeit. A dráguló földgáz máris mindenütt tovább növeli a műtrágyagyártás költségeit.

A jelentősen dráguló hazai nyersanyagimporttal a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérlegünk változása miatt a külső egyensúlyi helyzet tovább romolhat. Fontos makrogazdasági hatás lehet az infláció emelkedése, az abból származó még magasabb kamatkörnyezet, illetve a bizonytalansággal együtt járó gyengébb forint. A romló makrogazdasági feltételek hatásai az agrártermelőket is érinteni fogják. Még fontosabbá válik a biztonságos gazdálkodás, a nagy kockázatú akciók elkerülése.

Facebook Comments