Top agrar hírlevél – április 4.

Elsöprő Fidesz-győzelem a parlamenti választáson

A Fidesz-KDNP pártszövetség a listás szavazatok 53 százalékával a parlamenti helyek kétharmadát, 135 képviselői helyet szerzett meg a vasárnapi magyarországi parlamenti választáson. Az ellenzéki pártszövetség 56 mandátumig jutott. Tagja a következő országgyűlésnek a Mi Hazánk is 7 képviselővel és mandátumhoz jutott a magyarországi német kisebbség indulója. Ez azt jelenti, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ötödször alakíthat kormányt, és 2010 óta zsinórban negyedszer nyerte meg az országgyűlési választásokat.

Az orosz-ukrán háború 8-22 százalékkal emelheti az élelmiszerárakat

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO szerint súlyos következményekkel jár a globális élelmiszerpiacra a háború. Oroszország és Ukrajna a mezőgazdasági nyersanyagok és élelmiszerek jelentős termelői és exportőrei. A két ország együttesen 2016-2021 között a globális árpatermés 19, a búzatermés 14, a kukoricatermés 4 százalékát adta, napraforgóolajból pedig több mint a felét termelte. Ukrajnában az őszi vetésű gabona 20-30 százalékát nem tudják majd betakarítani, és bizonytalan, tavasszal mekkora területen tudnak vetni. Károsodott a raktározási és feldolgozási infrastruktúra, akadozik a szárazföldi szállítás és a tengeri kikötők is érintettek a harcokban. Oroszországban az őszi vetésű gabonával nem lesz gond, de a bevezetett szankciók miatt bizonytalanok az export kilátásai. Ugyancsak gondot okozhat, hogy nem vagy rendkívül nehezen juthatnak az országba növényvédő szerek és vetőmagok Ez pedig a vetésterület, a terméshozamok és a minőség csökkenéséhez vezethet.

Özdemir a zöld mezőgazdaság mellett kampányolt Párizsban

Cem Özdemir (a fenti képen) német mezőgazdasági miniszter decemberi hivatalba lépése óta először látogatott el francia kollégájához, Julien Denormandie-hoz Párizsba. A német tárcavezető reagált az utóbbi hetekben felbukkant véleményekre, miszerint az orosz-ukrán háború miatt az európai élelmiszerellátás biztonságának elsőbbséget kell adni, az Európai Zöld Megállapodásban foglaltak teljesítését pedig érdemes lenne felfüggeszteni. Özdemir hangsúlyozta, pragmatikusan kell cselekedni, de nem szabad az ukrán válságot a klímaválság és a fenntartható mezőgazdaság ellen kijátszani. A két miniszter szerint a mostani helyzet egyik tanulsága, hogy csökkenteni kell a függőséget. Például fontos lenne a hüvelyesek nagyobb termesztése az állati fehérjék kiegészítésére és az európai fehérjestratégia továbbfejlesztése.

Már fizeti az állam a viharkár-kompenzációt

A Magyar Államkincstár megkezdte a januári vihar miatt a mezőgazdasági termesztő berendezésekben keletkezett károk részleges kompenzációjának kifizetését. Egyszeri támogatásban részesülnek azon termelők, akiknek az eszközeit a vihar megrongálta, tönkretette – mondta Nagy István miniszter. A vihar elsősorban a fóliasátrakban, üvegházakban okozott jelentős károkat, de más épületkárok is számottevőek voltak. 1600 zöldségtermesztő kap összesen 1,4 milliárd forint kompenzációt. A támogatás mértéke legfeljebb az agrárkamara által leigazolt kár összegének 80 százaléka lehet.

Együnk bárányt húsvétkor: fogyasztásösztönző kampány indult

Kevesen ismerik a juh- és bárányhús emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatását. Ráadásul a legelőre alapozott bárányhústermelés fenntartható módja az élelmiszerelőállításnak, és a természet védelme mellett különleges gasztroélményt is nyújt a fogyasztóknak. Ezzel indokolta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára, miért indított az agrártárca a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezettel és az Agrármarketing Centrummal (AMC) fogyasztásösztönző promóciós kampányt március végén. Ondré Péter az AMC ügyvezetője elmondta, hogy hazánkban alig 18-20 dekagramm az évi egy főre jutó juhhúsfogyasztás, ami messze elmarad az uniós 1,3 kilós átlagtól. A húsvét hagyományos ünnepi étele a fiatal bárány, ezért időzítették az akciót erre az időszakra. Az ízletes bárány- és juhhús népszerűsítésével elsősorban rádiószpotok és közösségi médiahirdetések formájában találkozhatnak majd a fogyasztók.

Megjött a várt eső

Múlt csütörtöktől megjött a várva várt csapadék. Az ország délnyugati és északkeleti részén 25-50 milliméter esett, a Kisalföldön 15-20 milliméter, Csongrádban és Békésben azonban csak 5-10 milliméter. A hőmérséklet jelentősen visszaesett, 3-10 fok közötti értékekre. Hétfőn már felszakadozik a felhőzet, kisüt a nap, és további csapadék nem valószínű. “Hétfőn és kedden hajnalban többfelé esik fagypont alá a hőmérséklet, a fagyzugos helyeken -5 fokig hűlhet a levegő” – írja az OMSZ agrometeorológiai előrejelzésében. A legtöbb helyen jól telelt őszi vetések március második felének meleg, napos időjárási körülményei közt fejlődésnek indultak növekedésüket eddig főként a nedvesség hiánya hátráltatta. A kimondottan poros, száraz talajba már elvetett tavaszi kalászosok csírázásának, kelésének is sokat segített a csapadékos idő.

A nyitóképen Cem Özdemir német agrárminiszter

Facebook Comments