Top agrar hírlevél – október 22.

Megegyeztek az EU agrárminiszterei az új KAP-ról
Csaknem két hetes tárgyalássorozat után az elnöklő Julia Klöckner német agrárminiszter bejelentette, az EU-tagállamoknak sikerült közös álláspontot kialakítani a 2023-2027-es Közös Agrárpolitikáról (KAP). Eszerint az első pillér költségvetésének 20 százalékát a gazdálkodók önkéntes környezetvédelmi vállalásaira kell fordítani. A “több környezetvédelmet” eddig ellenezték a kelet-közép-európai országok. Az új KAP 2023-ban indul, és az első kettő átmeneti év lesz. Az Európai Parlament (EP) is kialakította az álláspontját: amivel 30 százalékos környezetvédelmi vállalást akar elérni az első pillérben. A “nagy kép” azonban nem változik. Az EU költségvetésének egyharmada lesz a mezőgazdaságé, az agrárkassza háromnegyede továbbra is közvetlen kifizetések formájában jut el a gazdákhoz. A végső egyezés a KAP-ról 2021 első negyedében várható a tanács, a parlament és a bizottság “trilog” tárgyalásán.

A parlament előtt a családigazdasági reform
Januártól választhatnak a gazdák: maradnak önálló őstermelők, vagy létrehozzák az “őstermelők családi gazdaságát”, illetve a “családi mezőgazdasági társaságot”. A parlament a héten kezdte tárgyalni az erről szóló javaslatot, amely adókönnyítést, egyszerűbb, átláthatóbb működést és adminisztrációt ígér a 290 ezer őstermelőnek és 83 ezer családi gazdaságnak. A tervezet szerint az őstermelők például a mai 600 ezer forint helyett 966 ezer forintos éves bevételig mentesülnek az adóbevallás alól, csaknem tízmilliós bevétel még adómentes lenne. A vitában Farkas Sándor, az agrártárca miniszterhelyettese úgy fogalmazott, “a családi gazdaságok erősítése, a generációváltás támogatása és a termelők együttműködésének ösztönzése a cél”.

Pályázhatnak a kertészek
Megjelent a kertészeti üzemek korszerűsítésére kiírt pályázat ( VP2-4.1.3-20). A támogatási kérelmeket október 19-től 2021. február 19-ig lehet beadni, vagy amíg nem merül ki a 30 milliárd forintos keret. Pályázhatnak új üveg- vagy fóliaházak építésére, meglévők bővítésére is. Új építésnél a zöldségtermesztésnél minimum 1000, virágtermesztésnél legalább 500 négyzetméter a támogatott termesztőfelület. Hűtőházak, zöldség- és burgonyatárolók építésére, bővítésére, korszerűsítésére, a betakarítást követő tisztítást, osztályozást, csomagolást végző berendezések beszerzésére is lehet pályázni, de energetikai korszerűsítésre is. A támogatása aránya 50 százalék, a támogatás maximuma 2 milliárd forint.

Kitart a kukorica, esik a burgonya jegyzésára
Az őszi búza jegyzése – az utóbbi napok emelkedése után – 211 euró/tonnás (76 800 forint október 22-i árfolyamon) értéken pihent meg a párizsi árutőzsdén (Matif). A kukorica Párizsban már átlépte a 190 euró/tonnás (69 100 forint) határt. Az emelkedő trendet az erős amerikai export okozza. A repce 395 euró/tonnán (143 800 forint), azaz szintén pluszban zárt. Itt a dél-amerikai országok száraz időjárása jelent kockázatot. A jövő áprilisi burgonya 7,10 euro/100 kg-nál (2600 forint) áll. Itt a trend lefelé mutat az egyre több koronavírus-fertőzött és az ezzel összefüggő borúsabb eladási várakozások miatt. A soványtejpor októberi jegyzése 2203 euró/tonnával (802 000 forint) kicsit csökkent, a vaj viszont felfelé araszolt (3.402 euro/t – 1,24 millió forint) – írja a topagrar.com szakportál az október 22-i helyzetet elemezve.

Lassan szikkad a talaj
Az ország keleti felén 2-10, a Dunántúlon 5-30 mm közötti csapadék valószínű a következő hét napban, a nyugati, délnyugati határszélen várható a nagyobb mennyiség. A hajnali fagyok megszűnnek, a minimum hőmérsékletek 4-10 fok között alakulnak. A múlt hét esőzései jelentősen akadályozták a szántóföldi munkákat. A kalászosoknál a rendkívül sáros, foltokban vízzel borított talaj okoz gondot a magágy előkészítésénél és a vetésnél. A repcének jót tett a csapadék, a száraz időben gyengén, egyenetlenül kelt állományok sokat egységesedtek.

Facebook Comments