Torzítja az agrárkereskedelmet az uniós génszabályozás

Globálisak a következményei az európai genomszerkesztési vitának, amelyről hamarosan döntenie kellene az EU-nak. A szigorú szabályok ugyanis máris nehezítik az árucserét, számolt be a www.topagrar.com.

Felborulhat a globális agrárkereskedelem a portál szerint, ha az EU nem módosítja az európai géntechnológiai törvényt. Az Európai Bíróság (EB) 2018. júliusi ítélete szerint ugyanis a genomszerkesztett növényekből készített termékeket, anyagokat is „géntechnológiával módosított” (GM) kategóriába kell sorolni. Ez viszont gondot okozhat a klímaváltozás miatt is. Ha ugyanis a korlátozott a regionális termelés miatt az ellátás, azt csak a nemzetközi kereskedelemmel lehet ellensúlyozni. „Ezt az egyensúlyt csak szabad és jól működő kereskedelemmel lehet helyreállítani” – mondta Matin Qaim, a göttingeni egyetem professzora a 90 ország részvételével január 18-22. között – online megtartott – 13. Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világfórum (GFFA) digitális panelbeszélgetésén.
Észak-Európa – ahol alig ingadoznak a terméshozamok – Matin Qaim szerint felelősséggel tartozik a globális élelmezésbiztonságért, amelyet az új nemesítési módszerekre is vonatkozó szigorú jogszabályokkal nem tett meg. Az EU kívül kevés állam tartja a genomszerkesztést „génmódosításnak”. Csak néhány országban minősítik ilyen géntechnológiának a göttingeni agrár-közgazdász szerint. De azoknak a nem uniós kis államoknak, amelyek nem akarják veszélyeztetni Európával folytatott kereskedelmüket, le kellene mondani – a jelenlegi uniós jogi szabályozás alapján génmódosításnak minősülő – génszerkesztéssel (CRISPR ) létrehozott fajtákról. Qaim szerint Európa korlátozó álláspontja nemcsak a nemzetközi agrárkereskedelemre, hanem ezen innovatív eljárás globális használatára is hatással van. Afrikában ahol az emberek eleve nehezebben tudnak alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, emiatt sem javul az élelmiszerellátás. A genomszerkesztés agrárszerepéről szóló vita tehát nem európai, hanem globális jelentőségű.

Honnan lesz fehérje?
Jörg Migende, a BayWa AG-től a globális kereskedelmi cégek óriási költségeire figyelmeztetett az EU ezen korlátozó jogszabályai miatt. Csak azokból az országokból szerezhetnek be szójadarát az európai termelőknek, ahol igazoltan betartják ezeket a követelményeket, pedig Európa nem képes olyan mennyiségű fehérjét előállítani magának, amennyit korábban Dél-Amerikából importált. Az EU géntörvénye így megnehezíti a lakosság ellátását európai termelésű tojással, hússal és tejjel, ha ragaszkodik a jelenlegi szabályozáshoz. Az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának elnöke, Norbert Lins (CDU) azonban „pragmatikus megközelítést” javasolt az új nemesítési technikák szabályozásában. Lins szerint a CRISPR-módszer javítja a környezetet, segíti az állatok és az éghajlat védelmét. Pedro Gallardo, az EU Gazdaszövetségek Bizottságának (COPA) alelnöke a GFFA pódiumán emlékeztetett arra, hogy a peszticidek és műtrágyák felhasználását és az üvegigáz-kibocsájtást csökkenteni kell az Európai Zöld Megállapodással. De eközben új betegségek és kártevők fenyegetik az állatállományt és a növényeket, amelyet a klímaváltozás is súlyosbít. “Az új nemesítési eljárások választ adnak ezekre a kihívásokra” – hangsúlyozta . Pedro Gallardo. A CRISPR génollós módszerrel a termesztett növényfajták képesek hatékonyabban hasznosítani a műtrágyákat, és növényvédő szerek nélkül ellenállnak a betegségeknek.

“Ez nem génmódosítás”
Julien Denormandie francia mezőgazdasági miniszter szerint „az ilyen új nemesítési módszerek nem géntechnológiák, nem tartozhatnak a szigorú európai géntechnológiai törvény hatálya alá”.

Julia Klöckner német szövetségi agrárminiszter is nagyobb nyitottságot sürgetett az új nemesítési módszerekkel kapcsolatban a múlt heti virtuális világtalálkozón. Mint mondta „a felelősségteljes fellépés az új technológia feltétel nélküli használatát igényli”. A miniszter szerint a CRISPR nem csodaszer, de a módszerben rejlő lehetőségek miatt sem lenne szabad a használatát eleve kizárni az éghajlatváltozás leküzdésében sem.

Nagy István agrárminiszter Foto: MTI/Bodnár Boglárka

Nagy István agrárminiszter a fórumon videóüzenetében hangsúlyozta, hogy a gazdatársadalom szenvedi meg leginkább a klímaváltozás hatásait, pedig az elmúlt években sokat tettek természeti környezetünk megóvásáért.

A gazdák szenvedik meg
Közös feladatunk stabilizálni a globális agrár-, élelmiszeripari rendszert és az egész világra kiterjedő élelmezésbiztonságot. „Hogyan lesznek képesek megerősödni az élelmiszerellátási rendszerek a COVID-19 járvány után?” címmel megrendezett szekcióülésen felszólalt Feldman Zsolt, a tárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára is. Mint mondta, a magyar kormány mindent megtett, hogy az agrártermékek kereskedelme akadálymentes és biztonságos maradjon. „Gazdasági segítséget nyújtottunk a legnagyobb gazdasági károkat szenvedett ágazatok számára a munkáltatói terhek csökkentésével, a hitelekhez kapcsolódó kamat- és hitelmoratóriummal” – mondta az államtitkár. Több mint 25 milliárd forint többlettámogatást adott a kormány a koronavírus-válság okozta gazdasági károk enyhítésére az agrár-, élelmiszeripar szektorban.

Facebook Comments