Urban farming a gyakorlatban

Három példa a városi növénytermesztés irányairól.

1. Capsul Farm: a városi növénytermesztést oktatják

„Minden olyan megoldás érdekel, amely a természet egy darabkáját visszacsempészi a városi ember mindennapjaiba, és a fenntarthatóságot, a körkörös gazdaságot szolgálja” – mondja munka- és életfilozófiájáról Salamon Szilvia. A 30 éves budapesti környezetmérnök főállásban egy innovatív szennyvíztisztítási technológiával foglalkozó cégnél dolgozik, szabadidejét pedig évek óta az urban farming tölti ki. Autodidakta módon tanult bele, 2018-ban indította el vállalkozását, a Capsul Farmot.

Az első lépésekhez a Climate-KIC innovációs szervezet pályázatán szerzett támogatást, egy kis összegű, 2500 eurónyi (körülbelül 850 ezer forint) kezdőtőkét és hat hónapi mentorálást. Szilvi fenntartható beltéri növénytermesztési (low-tech) ötletével kezdte a vállalkozást. Biomagokból kókuszrostban nevelt mikrozöldet, és ehhez készített termesztőszettet. A vásárlók így otthonukban két héten vegyszermentes, saját termesztésű zöldséget szüretelhettek. A féléves projekt kifutott, a termék már a boltokban kapható, ám Szilvi rájött, hogy sokkal szélesebb spektrumon szeretne foglalkozni az urban farminggal: oktatni szeretné a városi növénytermesztést, és terjeszteni az ökológiai szemléletet. Mintaként a kanadai Calgaryben működő Urban Farm School szolgált.

Egész évben lehet termelni, fűtés sem kell

A Capsul Farmban az áttörést a 2019-es év hozta, amikor a vállalkozónak sikerült Zuglóban kibérelnie egy 700 négyzetméteres területet, ahol aztán ötfős csapatával tankertet és oktatóegységet alakított ki. „Aki eljön hozzánk a workshopokra, a megszerzett gyakorlati tudással otthon azonnal belevághat a termesztésbe, gépek és vegyszerek nélkül” – mondja.
A tankertben kora tavasszal már szüreteltek a levélzöldségekből: spenótból, tépősalátákból, retekből, a mibuna és a mizuna nevű ázsiai levélzöldségekből . Nemsokára kiültetik a paradicsom-, a paprika-, a padlizsán- és az uborkapalántákat. Csak oktatási célból termelnek, nem értékesítenek. 
A gazdálkodás szabadtéri, némileg ki vannak téve az időjárásnak, de kis rásegítéssel egész évben lehet termelni. A rásegítés lehet fólia, amelyet magaságyáson is el lehet készíteni. Fűtésre nincs szükség.
Mennyire érintette a vállalkozást a koronavírus-helyzet? Mivel a bevételt a workshop részvételi díjai jelentik, személyes órák helyett az interneten kellett folytatniuk az oktatást. Szilvi azt tapasztalja, hogy nőtt az érdeklődés. Ennek okát abban látja, hogy a home office-ban dolgozó emberek újragondolják az otthoni tevékenységet, és ebben megjelenik a házi élelmiszertermelés is.
Melyik a legfelkapottabb termesztési eljárás? – kérdezzük. A magaságyás – vágja rá Szilvi. „Mivel ezt magunk töltjük fel friss termőfölddel, kizárható mindenféle szennyeződés. A magaságyásba lehet víztározó réteget is építeni, amivel nyáron hetente csak kétszer kell locsolni. Sokakat érdekel még a komposztálás, amely nagyon egyszerű és minden tápanyagszükségletet megold a kiskertben.”

2. Biopolus. Megéri zárt rendszerben?

Zárt rendszerű növénytermesztéssel Magyarországon nyolc-tíz, főleg startup cég foglalkozik, a világban azonban rengeteg tőke mozdult meg. A tehetős városi középosztály bővülésével az igények is nőnek.

A Biopolus biotechnológiai cég eredetileg városi körforgásos technológiákkal foglalkozott, víztisztító, vízvisszaforgató megoldásokat fejlesztett. Rengeteg tapasztalatot, mérési eredményt gyűjtött arról, hogyan viselkednek a növények különböző vízkultúrákban. 2016-ban indult LivingIsland (élő sziget) nevű projektje, melynek középpontjában már a városi növénytermesztés állt. A Fővárosi Vízművek épületében kilenc konténerből álló farmot épített fel, aeropóniás technológiát fejlesztett, növényeket – mikrozöldet, bébilevelet (baby leaf), fűszernövényt, paradicsomot – tesztelt zárt rendszerben. A cél az volt, hogy megtudják, hogyan lehet értékes, friss, jó minőségű növényeket előállítani kis területen nagyon kevés víz felhasználásával.

Kilencvenöt százalékkal kevesebb víz szükséges

A Biopolus a projekt 2018-as lezárultával azt is elemezte, miben lehet üzleti potenciál, mivel érdemes továbbmenni. Két fő területet azonosított: az egyiket a mikrozöldek jelentik, melyek tíznapos fejlődés után koncentráltan tartalmazzák a felnőtt növényben is megtalálható tápanyagokat, vitaminokat, ízanyagokat. Az ipar különleges ízük és tápanyagtartalmuk miatt ízesítésre használja őket például salátakeverékekben. A másik területet pedig olyan növények jelentik, amelyek speciális hatóanyagot, alapanyagot állítanak elő a gyógyszeripar, az élelmiszeripar, kozmetikumok gyártói számára.
A zárt rendszerű növénytermesztésben a növény nincs kiszolgáltatva az időjárásnak. Sőt, fényben, hőmérsékletben, páratartalomban, tápanyagban ideális körülmények között fejlődhet vegyszermentesen.
Kenyeres István, a Biopolus alapítója elmondta, hogy az aeropóniás technológia előnye a rendkívül kis vízfelhasználás. Egy kilogramm szántóföldi paradicsom előállításához szabadföldön 250 liter víz kell, üvegházban 50-70, zárt rendszerben, aeropóniás technológiával 10-15 liter.

Mintagazdaság épül a Váci úton

A Biopolus tavaly a Tungsrammal indított közös projektet. Hamarosan felépül a fényforrásgyártó cég budapesti, Váci úti telepén egy mintagazdaság és fejlesztőközpont. Ebbe a Biopolus adja az elmúlt években tesztelt városifarm-gépészeti megoldásait és a biotechnológiai ismereteket, a Tungsram pedig a saját fejlesztésű világítástechnikát és a háttér-infrastruktúrát. „A zárt rendszerű városi farmok teljes mértékben mesterséges világítással működnek. A világítás intenzitásával, a hullámhossz változtatásával, a megfelelő fényreceptúrával a növények csodákra képesek” – fogalmaz Kenyeres István.

3. Bedrock.farm. Éttermeket látnak el zöldséggel

„Egyetemisták voltunk és vagyunk a mai napig. Mellette mindkettőnknek voltak kisebb-nagyobb háztáji projektjei, szarvasmarha és fürj mentén. 2018-ban amerikai minta alapján kezdtünk el dolgozni, és meghonosítani az urban farming gondolatát a közép-európai régióban” – kezdi történetüket Szűcs Endre, aki Balázs Bencével alapította a bedrock.farm vállalkozást.

A bedrock.farm időjárási kitettség nélkül termeszt helyi éttermeknek szezontól független magas minőségű leveles zöldeket, fűszernövényeket, ehető virágokat és mikrozöldeket technológiailag kontrollált környezetben. Kiemelt szolgáltatásuk, hogy a terményeket a séf igényeire szabják ízben, méretben, külalakban. Rugalmas kiszállítással, hosszú távon garantált árral és garanciával vállalják, hogy mindig ugyanazt és ugyanúgy kapja a séf, ahogy szeretné. „Az időjárást alakítjuk a növényhez oly módon, hogy a neki tetsző környezetben a lehető legjobb minőséget tudja kihozni genetikájából” – mondja Endre. A bedrock.farm ezt a külvilágtól szeparált, kontrollált rendszereken át biztosítja. Így minden terményük vegyszermentes, genetikájában természetes, és beltartalmilag jobb értékekkel bír, mint a hagyományos szabadföldiek. A kerthálózatból kapott adatokat a felhőben gépi intelligencia révén összegzik és értékelik.

Kockázati tőkéhez is jutottak

A koronavírus-járvány közvetlenül érinti őket, vevőkörükbe ugyanis budapesti éttermek, kávézók, bisztrók, vendéglők tartoznak, melyek zárva vannak. „Velük a kapcsolatunk továbbra is szoros. Ugyan megfontoltabban döntünk, jelenleg is beruházunk, növeljük a termesztési kapacitásunkat.”
A cég a működés első másfél évében teljes mértékben önerőből gazdálkodott. Külső forrásokhoz hazai startupversenyek elnyert díjaiból, valamint két angyalból és egy kockázatitőke-társaság közös befektetésén keresztül jutott.
A bedrock.farm kertészeti vonalon bővíti a csapatát, s amerikai befektetők előtt bemutatkozásra készül a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara NAK TechLab nevű startup programjában.

A cikk a top agrar magazin magyar kiadásának 2020/5. számában jelent meg.

Facebook Comments